Uram, te úgy alkottad ezt a világot, hogy mindennek pontos és fontos helye van. Mindent a legnagyobb gonddal helyeztél el a világban, mindennek megvan a maga helye, célja, feladata. Elég csak felnézni a csillagos égre, és máris csodálattal tölt el a milliónyi lebegő csillag. Mindegyik engedelmesen halad biztos égi országútján már évezredek óta.
Uram, sokszor feltör bennem a kérdés: a helyemen vagyok? Nem magamhoz, hanem hozzád, tervedhez képest. Mert ha csak magamat nézem, úgy tűnik, jó helyen vagyok. Talán jó helyen, de lehet, hogy egyhelyben. És csodálkozok, hogy miért vagyok nyugtalan, feszült, türelmetlen. Nem találok örömet abban, amit csinálok, és nem érezlek olyan közel magamhoz. Pedig nem Te távolodtál tőlem, csak éppen nem biztos, hogy ott vagyok, ahova te állítottál.
Jézusom, köszönöm, hogy Te biztos koordinátát adtál az embernek. Nem olyat, ami idővel változik, vagy elmozdul, hanem egy biztos helyet, ahol minden élet kiindulópontja megvan. A Te kereszted a mi életünk koordináta rendszerének biztos pontja.
Add Uram, hogy mindig a helyemen legyek. Ott, azok között, és azokhoz viszonyítva is, ahová állítottál. Add, hogy ne csak a helyemen, hanem a pályámon legyek. Azon a pályán, amit sokszor nem látok, de tudom, hogy Te tervezted. Köszönöm az iránytűt, amit küldtél. Ha mégis eltévednék, add, hogy mindig visszataláljak a kiindulópontra. Ámen!
(Ismeretlen)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése