Reménység, reménykedés -  ahogy nekem megérkezett a végére.

A reménykedés (mint jövőben vetett bizalom) nagyon fontos emberi érzelem - alapvető meghatározottsága a mindennapjainknak (ez főleg akkor lesz nagyon erős, ha az ellenkezőjét vesszük: reménytelenség). Sokszor nem is konkrét célra vagy személyre irányul, csak a hajtóerő, hogy az ember kidugja a lábát reggelente a takaró alól és felkeljen.

A Jézus történettel való kapcsolatában viszont a bizonyosság a szinonimája és, legalábbis, ahogy én értem sokkal inkább konkrét cél(ok)ra irányul, például: az eljövendő élet reménysége, a feltámadás reménysége. Ezekben én nem egyszerűen reménykedem, hanem bizonyossággal hiszem, sőt tudom, hogy eljön a nap, amikor megtörténik.
Bár belegondolva, a mindennapi reménykedés része a reggeli kérdés, hogy ugye Jézus, ma is minden rendben lesz?